A nagy francia forradalom kitörése után a középréteg nem elégszik meg a feltörekvő anyagi javakkal rivalizálni akar stílusában, életvitelében a még hatalmon lévő arisztokráciával. Az arisztokrácia társadalmi presztízse portré formában jelent meg, minden generációt megörökítettek, híres festőkkel bővítették arcképcsarnokukat. Ez azonban a legtöbb feltörekvő polgárnak költségesnek bizonyult és a festők sem bírták már, nem tudták teljesíteni a sok felkérést. Ezért elindultak az új portrékészítő technikák felfedezésének útján, amelynek a végén koronával a fején csücsült az első fotógráfia.
Az első állomást a sziluett és a fizionotrász képviselte
A sziluett portré vagy árnykép, eredete sajnos ismeretlen. A nevét XIV. Lajos király pénzügyi miniszteréről kapta, Etienne de Silhouette-ről. A megrendelő képét, fekete simított papírból vágták ki, profilból ábrázolva. A fizionotrász esetében a fej körvonalait rögzítették egy rézlemezre, majd sokszorosították.
A fény idézze elő a képet
Héliográfiát Nicéphore Niépce találta fel. Judeai aszfaltot levendulaolajban feloldott és a lakkot vékony rétegre cinklemezre vitte fel. Az aszfalt megkeményedett a fényhatására. Testvérének Claude-nak 1816 májusában így ír találmányáról:
„Kedves barátom, sietek eljuttatni hozzád négy újabb képet,. Két nagyot és két kicsit, mind a négy jóval tisztább és pontosabb, amit egy egyszerű trükk segítségével sikerült elérnem, az objektív nyílásait ugyanis megkisebbítettem egy közepén lyukas kartonlappal. Így kevesebb fény hatol a Camera Obscurába, a kép élénkebb lesz, a körvonalak, a fények, az árnyékok jóval tisztábbak, jobban megvilágítottak”
De ekkor még nem sikerült elviekben rögzítenie tartósan a képeket, úgy hogy felmerül a kérdés vajon mit látott a testvére? 1827-ben sikerült rögzítenie a camera obscurában kirajzolódott képet, ezzel megszületett az első fotográfia. A felvétel helyszíne Niepce dolgozószobája Le Gras-ban. A kép címe: Kilátás az udvarra
