Abba a kiváltságos helyzetbe kerülhettem többed magammal, hogy elsőként sajátítottam el a kutyafotózás alapjait. Igen, kutyafotózás! Ez elsőre sokkal inkább egy cuki dolognak hangzik, mindaddig, ameddig rá nem jössz, mennyi munkával jár és hogy ebben a helyzetben egyáltalán nem te vagy a főnök.

De mint minden történetnek, ennek is van eleje, ami a NEXTFOTO stúdiójában kezdődött, ahol egy felhős, vasárnapi délelőttön ültünk, kezünkben a saját gépeinkkel. Az egész termet megtöltöttük, mire Valter Viktor, az oktató megkért minket, meséljünk magunkról, a fotózással való kapcsolatunkról, a felszerelésünkről. Itt gyorsan megjegyzem, hogy ez egy haladó workshop, tehát akinek még nincs tapasztalata vagy elegendő tudása a fotózás kapcsán, annak egy alaptanfolyam elvégzése erősen ajánlott, hiszen így könnyebben érthető, átvehető az anyag és nem fogsz pislogni, amikor fix obikról és tág rekeszekről hallasz.

A felvezető után következtek a szituációk és a jótanácsok, Viktor elmondta nekünk a tapasztalatait és óva intett minket pár olyan gödörtől, amibe ő már előttünk belelépett. Habár az oktatások hangsúlya általában zömmel a gyakorlatra helyeződik, pár dologgal képbe kellett kerülnünk annak érdekében, hogy sikerélményünk legyen, esetleges kérdéseinkre választ is kapjunk. Páran közülünk fel is hoztak néhány olyan helyzetet, ami a hétköznapokon is kihívást jelent, mint például egy fekete kutyát úgy lefotózni, hogy ne csak egy paca látszódjon a testéből. De hogy saját példánál maradjak: kíváncsi voltam hogyan férkőzhetek a saját, izgága beagle-öm kegyébe és készíthetek róla képet anélkül, hogy közben elfordulna vagy csúnyán nézne rám.

Az alcím nem túlzás, mire az elméleti oktatás után a Bálnához siettünk, már három border collie (állítólag a legjobb kutyamodellek) és egy kis havanese vártak minket, gazdáikkal együtt. Ekkor kezdődött az igazi móka: először a csapat egyik fele, majd később a másik is egyből a fűbe hasalt, hogy akcióképeket lőhessen róluk, különböző objektívekkel.

Szerencsés helyzet állt elő, ugyanis mindegyik kutya hallgatott a gazdájára és pontosan azt csinálta, amit kértek tőlük, azonban az állat nem robot, előbb-utóbb elfárad. Nos, ezért volt szükség esetünkben négy kutyára, hogy a fotózás és a fűben fetrengés, svenkelés, cuki pofi fotózás egyvelege gördülékenyebben mehessen. A kutyusok sokféle helyzetben és beállítás mellett is elkötelezetten figyeltek a parancsszavakra, mi pedig töretlenül igyekeztünk a legjobb pillanataikat elkapni.

Az interaktív workshop során nem volt olyan, hogy tanácsok nélkül maradtunk volna, hiszen Viktor folyamatosan figyelte a képeinket, ezáltal visszacsatolásokat kaphattunk tőle. Amikor már mindenki kiélte fotós vágyait és a kutyák is elfáradtak, a masszív gyakorlatot egy egyórás utómunkáról szóló elmélet követte a stúdióban sok-sok gyakorlati példával szemléltetve. Számomra nem csak a kutyák miatt volt különleges az alkalom, hanem azért is, mert ez volt az első workshopom. A színvonalas nap elég intenzív volt, hiszen nyolc órán át öntötték a fejünkbe a tudást. Azonban ha úgy döntesz, hogy egy hétvégi napodon ezt bevállalod bármelyik workshop kapcsán, nap végén biztosan elégedetten és hasznos tudással fogsz hazatérni.

Szerző: Hámori Barbara