A tanfolyamokon gyakran felmerül az a kérdés, hogy milyen objektívet érdemes vásárolni. A válaszunk mindig az, hogy attól függ, mit szeretnél fotózni. Univerzális optika ugyanis nem létezik, ahogy olyan univerzális beállítás sem, ami minden témához megfelelően passzol, ezért elsősorban azt kell eldöntened, hogy milyen témákat fotóznál.

Az objektív a fényképezőgép az a része, ami meghatározza, hogy mit fog mutatni a végleges kép, mennyire hozhatjuk közel a megörökíteni kívánt tárgyat vagy mekkora látószöget képes befogni a gépünk. Egy objektív kiválasztása azonban nem egyszerű feladat, mivel hatalmas választék áll rendelkezésre. A rossz döntések elkerülése érdekében összeszedtük azokat a szempontokat, amelyek segítenek az objektívválasztás során.

1.Belátási szög: a belátási szög azt mutatja meg, hogy a kamera előtt lévő területből mennyit érzékel a szenzor.

Ezek alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk az objektíveket:

• halszem (fisheye): ez egy olyan nagylátószögű objektív, amelynek látószöge 180° vagy annál nagyobb. Alkalmas a nagy terek fotózására, a torzítás miatt különleges végeredményt tudunk vele elérni.

• nagylátószögű: olyan helyzetekben ajánlott használni, ahol terjedelmes témát szeretnénk lencsevégre kapni. Tájfotóknál, hatalmas épületeknél, illetve egy szűk szobában vagy tágasabb belső térben (pl.: koncerten) is jól alkalmazható a széleslátószögű objektív, mivel a látvány egészét megmutatja. Ez az objektívtípus könnyen kezelhető, ezért kezdő fotósoknak is célszerű egy ilyet beszerezni.

• normál objektív: akkor használjuk, amikor olyan képet akarunk, ami az emberi szabad szemmel is látható. Emberábrázoláshoz, portrékhoz, babafotózáson, tárgy- és makrófotózáson ez a befutó objektív

• teleobjektív: jól jöhet egy teleobjektív azoknál a témáknál, amelyek távol vannak tőlünk és nem tudjuk megközelíteni őket (pl.: esküvő, események). Fontos azt is tudni, hogy a teleobjektíveknél a magasabb szám jelöli a nagyobb teljesítményt, míg a nagylátószögű objektív esetében a kisebb számok adnak szélesebb látószöget.

• szupertele-objektív: az előzőhöz hasonlóan távoli témáknál, például sporteseményeken vagy veszélyes állatok fotózásánál, jöhet szóba ez az objektív. Tipp: a háttérelmosásos kiemeléshez zoomoljunk egy részletre minél nagyobb telével (legalább 200 mm-es legyen) és állítsuk a rekeszt tágabbra. Így az éles terület látványosan kiemelkedik az elmosódott részek közül

2. Fix vs. zoom:

Megkülönböztethetjük az optikákat aszerint, hogy látószögük állítható, azaz zoom objektív, vagy nem állítható, azaz fix. Fix és zoom verziónál is felfedezhető minden gyújtótávolság. A gyújtótávolság egy mérőszám, amivel az objektívek látószögét jellemezzük. A két szám fordítottan arányos egymással, tehát minél magasabb a gyújtótávolság annál kisebb a látószög.

A zoom objektív azoknak ideális, akik ismeretlen terepen, eseményeken fotóznak, ahol mozgalmasságra lehet számítani. A fix objektív pedig ember- és tárgyfotózás alkalmával tehet jó szolgálatot és egyszerűbb felépítése miatt általában élesebb képet produkál, illetve sokszor nagyobb a fényereje, mint zoom-os társaiknak.

3. Stabilizátor:

A stabilizátor funkciója, hogy kiegyenlítse a kéz remegését. Ezt egyes márkák a gépbe építik, ez a szenzorstabilizátor, másoknál viszont az objektívben kap helyet az optikai stabilizátor. Szerintünk mindig jó a stabilizátor elérhetősége, 70 mm felett azonban kötelező, ha igazán minőségi képeket akarunk csinálni.

Az optikai képstabilizátor az egyes fényképezőgép típusokba beépített mechanizmus, ami ellent tart a mozgásnak, így jobb minőségű képeket nyerünk, mint a digitális mozgáskompenzáló algoritmusok esetében. Az optikai képstabilizátorhoz az objektívben egy kiegészítő mozgó lencse-blokk tartozik, vagy a szenzor mozgatható, amely gyro szenzorokkal áll közvetlen kapcsolatban. A rendszer érzékeli a készülék bemozdulását, és a lencse-blokkot ellentétes irányban mozdítja el.

4. Fényerő:

Az objektívek tekintetében meghatározó szerepe van a fényerőnek. Erről azt kell tudni, hogy minden objektívben található egy rekesz, amellyel szabályozni lehet, hogy mennyi fény haladjon keresztül a lencséken, és egy számértékkel jelölik az objektíven a beállítható legnagyobb rekesznyílást. A nyílás mérete fordítottan arányos a megadott értékkel. Azaz egy 2,8-as fényerejű objektív nagyobb rekesznyílást enged, mint egy 5,6-os fényerejű. A fényerőt intervallumban vagy fix értékben lehet megadni.

Általában a drágább objektívek fix fényerővel rendelkeznek, azaz nem függ a rekesznyílás a beállított látószögtől. Az a legjobb, ha nagy a fényerő, ugyanis kevesebb fény mellett is használható az objektív. Azok az objektívek, amelyeknél a fényerő mértékét intervallumban adják meg, azoknak a látószög állításakor változik a maximális fényerejük is. Minél inkább a tele felé tolódik a látószög, annál kisebb lesz a fényereje optikánknak.

5. Méret:

Lényegtelen dolognak tűnhet, de gondoljunk arra is, hogy egy jó minőségű, drágább optika nehéz. Ennek az az oka, hogy jól bírják az időjárás viszontagságait és a lencsék valódi üvegből készülnek, ami nehezebb, illetve több lencsetagja van a torzítás kiküszöbölése miatt. Amennyiben túrára készülünk vagy tudjuk, hogy cipelnünk kell az objektívet egész nap, akkor a választás során vegyük figyelembe a méretből adódó problémákat is és esetleg érdemes egy kisebb optika mellett letenni voksunkat.

+1 Torzítás -A torzítással kapcsolatban íme néhány fontosabb fogalom, amit nem árt tudni:

• kromatikus aberráció

A különböző hullámhosszúságú fénysugarak törésmutatójának különbözőségéből adódó színi eltérés, amikor a képpontot színes fényudvar veszi körül. A hiba különböző bevonatú lencsetagokkal csökkenthető. A színi hibára javított objektíveket akromátoknak nevezzük.

Tipikusan a nagylátó szögű optikáknál megfigyelhető jelenség. A képeken azt vehetjük észre ilyenkor, hogy a közepe sokkal nagyobb, hangsúlyosabb lesz, míg a kép széleit „hátra csapja” az optika. Ez nem feltétlen eltüntetendő jelenség, hiszen bizonyos témáknak kifejezetten jól áll a hordótorzítás, mert tovább nagyítja a teret. Főleg épület- és tájfotókon tud különleges hatást eredményezni.

• • • vignettálás

A képsarkok sötétedését jelenti. A torzítás abból származik, hogy nem egyenletesen oszlik el a fény a lencséken, így a szenzor szélére kevesebb jut. Nem feltétlen hiba, hiszen ezzel a kép közepe sokkal hangsúlyosabbá tehető. Portréknál gyakran alkalmazott praktika.

• • • perspektivikus torzítás

A perspektivikus torzítás leginkább akkor van jelen, ha például egy magas épületet fotózunk és a párhuzamos falak a képen egymás felé tartanak. Utómunkával természetesen ez is csökkenthető, vagy teljesen eltüntethető.